A Természet Búvár Olvasóihoz, Barátaihoz –Kérjük, segítsen!

Magazinunk 32 éves történetének legválságosabb időszakához érkeztünk. Az
emberfeletti erőfeszítésekkel, olvasóink áldozatvállalásával is évtizedeken át életben tartott
szeretett lapunk, a TermészetBúvár magazin, az értékmorzsoló pénztelenség áldozata lett!
Ezekben a nehéz órákban ismét Olvasóinkhoz, Barátainkhoz, Segítőtársainkhoz
fordulunk! A lapunk megszüntetéséhez kapcsolódó felszámolási eljárás ugyanis
számunkra megfizethetetlen kiadásokkal jár. Egyebek mellett gondoskodnunk kell
kötelezően megőrzendő irattárunk, archívumunk biztonságos megóvásáról, a már most
egekbe szökő szállítási költségekről, a lapunk reménybeli újraindításához szükséges
infrastruktúra (internet, telefon, posta stb.) folyamatos fenntartásáról. Mindezek
finanszírozására – mivel bevételeink szinte nincsenek – sajnos, nem tudunk fedezetet
teremteni. Most a felszámolási eljárás lezárása a soron következő feladatunk, amely a
továbblépés feltétele.
Sokatmondó tapasztalatok útravalójával fordulunk kérésünkkel lapunk, könyveink
Olvasóihoz, ismeretlenül is ismerős Barátainkhoz. Segítőtársaink gyakran várakozásainkat
felülmúlóan az évtizedek során mecénásként eljuttatott adományaikkal, kiadványaink
megvásárlásával járultak hozzá pénzügyi gondjaink enyhítéséhez.
Arra kérjük Olvasóinkat, Barátainkat tiszteljenek meg, és segítsenek támogatásukkal,
amelyek sokszorosan kamatoznak a reménybeli újrainduláshoz vezető úton is.
Támogatásukat átutalással bankszámlánkra: 10300002–20172200–00003285, MBH Bank
Nyrt. várjuk, vagy csekken is feladhatják címünkre: TermészetBÚVÁR Alapítvány (1132
Budapest, Victor Hugo utca 18-22.). A nevünk, címünk feltétlenül szerepeljen a
feladóvevényen! A sárga csekk tőlünk kérhető. Most minden forint aranyat ér a
számunkra!
Valamennyiük segítőkészségét hálásan köszönjük. Együtt eddig is sokra jutottunk. Most
a továbblépéshez szükséges pénzügyi fedezet megteremtése a legfontosabb feladatunk,
amely – kedvező esetben – elvezethet a lap újraindulásához.

Budapest, 2024. április 17.


Garancsy Mihály
főszerkesztő-helyettes

Építészet kommunikáció Mégis kinek a felelőssége?

Újabb TÚK-MÚOSZ pódiumbeszélgetés 2024. május 8-án

A hazai építészeti kultúra sok problémával rendelkezik. Az egyik legégetőbb, hogy az építészetről szóló közbeszéd színvonala alacsony. Legtöbbször megreked a tetszik-nem tetszik álláspontok kifejtésénél. Ennek oka kettős. A világháború után a vállalkozó-művész pozícióból az építész szakma az
intézeti-mérnök pozícióba került át, és ennek köszönhetően minden kapcsolatát elvesztette a közönségével.
Másfelől a befogadói oldalon, főleg a sajtó részéről sem történtek erőfeszítések, hogy értelmezési keretet adjanak az építészeti folyamatok értelmezéséhez.
Ennek a kettős állapotnak a részleteit tárja fel egy beszélgetés keretében anya és fia Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Tudományos Újságírók Klubja májusi pódiumbeszélgetésén.

Vendég:
Smiló Dávid építész, a Paradigma Ariadné tár-salapítója, a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, a 2021-es Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának társkurátora, megannyi építészeti cikk és publikáció szerzője, több építészeti könyv szerkesztője
Beszélgető partner:
Kertész Bernadett, az Innotéka magazin alapító főszerkesztője

Repülő autók, robotok által végzett műtétek – így képzelik el a magyarok a jövőt egy kutatás szerint

Rosszabb életkörülmények között, de egy sci-finél is izgalmasabban látják a magyarok a jövőt

Minden ötödik magyar szerint elképzelhető, hogy a műtéteket teljes mértékben robotok végzik majd, és közel felük kíváncsian várja hogyan fogja megváltoztatni közlekedési szokásainkat az önvezető vagy éppen repülő autók a jövőben – derült ki a National Geographic országos reprezentatív felméréséből. A kutatás arra kereste a választ, hogyan képzelik el a jövőt a magyarok: milyenek lesznek az életkörülmények a Földön, mit gondolnak az űrturizmus fejlődéséről, illetve milyen szerepe lehet a mesterséges intelligenciának a mindennapi életükben. A kérdőív arra is rámutatott, hogy a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy más bolygókat is meghódítsunk.

Az utóbbi években egyre több szó esik világunk jövőjéről, legyen szó a klímakérdésről, állatfajok eltűnéséről a természeti erőforrások csökkenéséről, vagy éppen a mesterséges intelligencia elterjedéséről. Ezek a változások aggodalomra adnak okot, így nem csoda, hogy az emberek nagy része nem tekint túl optimistán a jövőbe. A National Geographic legújabb országos reprezentatív felméréséből – melyet a „NASA-találmányok” című sorozata apropóján készített – kiderült, hogy a magyarok 60 százaléka szerint az életkörülmények rosszabbá válnak a jövőben: az éghajlatváltozás miatt egyre több környezeti problémával kell majd szembenézni, 43% pedig úgy látja, még nagyobb lesz a szakadék a gazdagok és a szegények között. Ennek ellenére minden ötödik válaszadó szerint még nincs minden veszve, és a technológiai fejlődésnek köszönhetően kényelmesebben és egészségesebben élünk majd.

20 év múlva irány a Mars?

A válaszadók közel fele izgalmasnak tartja a jövő közlekedési eszköziéit, például az önvezető járműveket, repülő autókat vagy a hiperszonikus utazást, és kíváncsiak rá, hogyan változtatja meg a közlekedési szokásaikat. Több mint egyharmaduk részt venne egy űrutazáson is, ha az megfelelően biztonságos és az egészségügyi állapota is úgy engedi. Sőt, a válaszadók több mint kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy az emberiség letelepedjen egy másik bolygón, bár az így vélekedők javarésze szerint ez nem mostanában, hanem legalább 20 év múlva fog megtörténni.

Megoszlik a jövő technológiáját érintő, és azok mindennapi életre hatást gyakorló kérdésekben a magyarok véleménye. Szinte ugyanannyian figyelik érdeklődéssel és szkeptikusan (55% és 45%) a mesterséges intelligencia és a robotika elterjedését. Leginkább arra kíváncsiak, hogy lehetséges-e felelősségteljesen alkalmazni a technológiát, míg a szkeptikusok főleg attól tartanak, hogy emberek elől vesznek majd el munkahelyeket és veszélyeztetik az emberi kapcsolatokat.

Összességében a lakosság egyetért abban, hogy a jövő technológiájára szükség van, főleg az egészségügyben, illetve az energiagazdálkodásban. A döntő többség (68%) úgy véli, gyorsabbá, egyszerűbbé és kényelmesebbé válik majd az egészégügyi ellátás és gyógyulás, sőt, 21% elképzelhetőnek tartja, hogy a műtéteket, beavatkozásokat teljes mértékben robotok végzik majd. Ugyanakkor minden ötödik válaszadó (20%) tart attól, hogy ezáltal az orvoslás túlzottan technológiaivá válik és sérülnek az emberi kapcsolatok. 18%-uk mindezek ellenére reméli, hogy a jövő orvostudományával gyógyíthatóvá válnak a ma még gyógyíthatatlan betegségek, és a válaszadók több mint fele egyetért abban is, hogy a fenntartható energiaforrásokban végbemenő technológiai fejlődéssel gazdaságosabb, környezetbarátabb módon élhetünk majd.

A jövő technológiája ma

Világunk fejlődése nagymértékben függ a technológiai erőforrásoktól és korlátoktól, ám az emberi leleményesség és innováció nem ismer határokat. A NASA egyértelműen a terület egyik vezetője, és szerepe vitathatatlan az óriási evolúciós ugrások megtételében. A világ legnagyobb űrügynökségének kapui most feltárulnak. A National Geographic csatornán április 18-tól elérhető „NASA-találmányok” című sorozat elkalauzolja a nézőket a világ legnagyobb űrügynökségének leghíresebb kutatóközpontjaiba (például a Kennedy-be, a Langley-be és a Goddard-ba), és egyedülálló módon, közelebbről is bemutatja az egyes feltalálókat, tudósokat, mérnököket és űrhajósokat, betekintést nyújtva munkásságukba. A zéró gravitációs robotok, a mesterséges intelligenciával rendelkező marsjárók és más, soha nem látott újdonságok láttán a nézők úgy érezhetik, hogy a valóság olykor a sci-finél is izgalmasabb és utópisztikusabb. A bemutató április 18-án, csütörtökön lesz 21:00-kor a National Geographic csatornán, melyet hetente követnek az új epizódok ugyanebben az időpontban.

A kutatás 1076 fő megkérdezésével zajlott 2024. márciusában az Opinio Piackutató applikációval együttműködve. A minta reprezentatív a 16-59 éves okostelefonnal rendelkező magyar lakosságra nem, életkor, iskolai végzettség és lakóhely típusa és földrajzi elhelyezkedése szerint.

Hogyan lehet „eladni”a tudományt az álhírek ésa közösségi média viharában?

Április 10-án újabb TÚK-MÚOSZ pódiumbeszélgetés

Melyek a leghatékonyabb kommunikációs csatornák?
Miként lehet bevonzani a fiatalokat?
Vendégek:
Boldogkői Zsolt, a Szegedi Egyetem Orvosbiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára
Farkas Alexandra, tudománykommunikációs szakértő
Kulja András, sebész rezidens, blogger, tiktokker

Beszélgető partner: Palugyai István, a Tudományos Újságírók Klubja örökös tiszteletbeli elnöke

FACEBOOK ESEMÉNY LINKJE

Válasszon, vásároljon, segítsen!

Szuperkedvezmény – mini árakkal!

Tisztelt Olvasóink, természet- és környezetvédő Barátaink!


Szerkesztőségünk rendkívül nehéz anyagi helyzetének javítására a TermészetBÚVÁR Alapítvány újabb páratlan lehetőséget kínál a gondozásában megjelent legsikeresebb könyvek rendkívül kedvezményes árú megvásárlására. Nagy megtiszteltetésnek tekintjük, hogy előző akcióink várakozásainkat messze meghaladó eredménnyel zárultak. A készletkisöprés vége felé járunk, és egy újabb lendülettel reményeink szerint nem kis örömet szerezhetünk vásárlóinknak, a mini árakból származó bevételek pedig túlélésünket is segítik.

      Válasszon kiadványainkból és ajándékozza meg könyveinkkel szeretteit, barátait, az iskoláskorú fiatalokat, pedagógusokat, hiszen közeleg a ballagás ideje, a tanév vége. No, és nyáron is lehet olvasni! Legyen tehát a vásárlónk!

      A négy kiadást megért Értékőrző Magyarország című album hazánk 10 nemzeti parkját, a világörökségbe felvett, illetve jelölt értékeket mutatja be hitelesen, érdekesen, olvasmányosan 480 különleges, bravúros színes fotó segítségével. A kiadvány már 2100 forintért megvásárolható, 10 kötet esetén 1900 Ft/db és egy ajándékpéldányt adunk a csomaghoz.

      Cherishing Hungary’s Heritage. Az említett kötet angol nyelvű változata messziről érkezett vendégeinknek és nyelvet tanuló honfitársainknak. Ára: 1900 Ft. 

       A természet fortélyai című sorozatunk. Két évszak, két kötetben a természet fortélyairól. A csillagoktól a talajfelszín alatti biológiai hálózatig kínál betekintést a természet rejtett történéseibe, bepillantást nyújtva a személyes ismeretszerzés lehetőségeibe is. A kiváló szerzők szakterületük legjobb művelői közé tartoznak, írásaikat a világhírű magyar természetfotósok legsikeresebb alkotásai teszik még hitelesebbé.

      A Sokszólamú újjászületés és a Settenkedő ködök, fagyok című kötetek darabonként 900 Ft, a két kötet együtt további kedvezménnyel 1600 forintba kerül.   

      Festetics Antal: Konrad Lorenz világa. A Nobel-díjas etológusprofesszor életútja, munkássága a tanítvány, a munkatárs szemével. Az olvasmányos, hiteles kötetet eredeti fotók teszik még érdekesebbé. Ára: 1200 Ft.

      Dr. Kovács Gábor–Márkus Ferenc–dr. Sterbetz István: Alföldi mozaik. Hazai természetvédelmünk egyik különlegessége, hogy nemzetközi mércével is mérve legértékesebb területei egyedülálló életközösségek hordozói, csak a mi tájainkra jellemző fajok élőhelyei, amelyek ugyanakkor többé-kevésbé kultúrtájak. A kötet szerzői a különleges természetvédelmi kezelést igényelő alföldi élőhelytípusok megóvásába, rekonstrukciójába kínálnak betekintést az érdekes, olvasmányos írások, keretében, értékes fotókkal illusztrálva a mondanivalót. Ára: 500 forint.

      A könyvekhez valamelyik nemzeti parkunkat bemutató ajándék leporellót adunk.     

      A küldeményeket postaköltség terheli, de személyes átvételre is van lehetőség.

Az akció: 2024. március 18-ától április 30-áig tart.

(a készlet erejéig!)

      A megrendeléseket a tbuvar@t-online.hu címen vagy telefonon a 06/1-266-3681; 06/1-266-3036 számokon a délutáni órákban várjuk.

Jó vásárlást kívánunk!

A TermészetBúvár Szerkesztősége

Németh Csaba a TÚK új elnöke

A Tudományos Újságírók Klubja 2024. március 6-i elnökségi ülésén Kocsis-M. Brigitta elnök bejelentette, hogy e tisztségétől és elnökségi tagságától megválik.

A lemondást az elnökség tudomásul vette, egyúttal köszönetét és elismerését fejezte ki a leköszönő elnök közel egy éves áldozatos és odaadó munkájáért.

Az elnökség a megüresedett elnöki tisztség betöltésére Németh Csabát, a miskolci Csillagpont Rádió főszerkesztőjét választotta meg, ugyanakkor általános alelnököt is választott dr. Hollósy Ferenc személyében. A tudományos alelnöki posztot továbbra is dr. Lente Gábor tölti be.

Cybersecurity – az informatikai biztonság aktuális kérdései

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Tudományos Újságírók Klubja soron következő pódiumbeszélgetése

Egyesek szerint a 3. világháború már régen zajlik: csak éppen a cybertérben. Hackerek, informatikai támadások, biztonsági megoldások – és mindez a mesterséges intelligencia megjelenésének és rohamos terjedésének tükrében. Erről beszélget apa és lánya a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Tudományos Újságírók Klubja soron következő pódiumbeszélgetésén.

Vendég:

Kocsis Zsolt, az IBM Security műszaki vezetője, a BME VIK címzetes egyetemi docense

Moderátor:

Kocsis-M. Brigitta, innovációs műsorvezető, a Tudományos Újságírók Klubja elnöke

Időpont: 2024. 03. 13. szerda 17:00

Helyszín: Sajtóház, 1064 Budapest, Vörösmarty utca 47/A

Fotó: Lázár Anilla, ELTE GTK Business & Economics Magazin

A rendezvény sajtónyilvános, a részvétel díjmentes.

Ábrándok bűvöletében: A fenntartható fejlődés korlátai

Könyvbemutató beszélgetés a MÚOSZ székházban

A globális fenntarthatóság forrósodó hétköznapjaiban a teljes emberi társadalom számára a lét a tét. Az igazság egyre kellemetlenebbé válik. Ezt a kellemetlen igazságot politikai döntésekkel megváltoztathatatlan természeti törvények szabják meg, amelyek nem vesznek tudomást klímacsúcsokról vagy nemzetközi egyezményekről. Az ábrándoktól mentes tudományos igazságról nehéz beszélni, de muszáj. Miben lehet még reménykedni? Felismeri-e az emberiség, hogy bolygónkon a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés egymásnak ellentmondó fogalmak váltak?

Szerző:

Dr. Gelencsér András, vegyészmérnök, akadémikus, egyetemi tanár, a Pannon Egyetem rektora (https://hu.wikipedia.org/wiki/Gelencs%C3%A9r_Andr%C3%A1s)

Beszélgetőpartner:

Dr. Lente Gábor, vegyész, egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, Tudományos Újságírók Klubja (https://lenteg.ttk.pte.hu/hun.html)

Könyvlink

https://mersz.hu/gelencser-abrandok-buvoleteben/

Időpont:

2024. január 10., 17 óra

Magyar Újságírók Országos Szövetsége, 1064 Budapest, Vörösmarty u 47/A

Facebook esemény: https://fb.me/e/f6wN3s7u8

Milyen informatikai és szerkesztési technikák segíthetik a közlemények hitelességének megítélését?

Az előadásban megvizsgáljuk, hogy a kutatóknak (és a tudományos újságíróknak) milyen lehetőségei vannak az eredeti tudományos közlemények hitelességének megítélésére, valamint körüljárjuk a tudomány iránt érdeklődő laikus olvasó lehetséges eszközeit is az ismeretterjesztő, népszerű közlemények és a tudományos világ híreinek ellenőrzésére.

Találkozzunk 2023. december 13-án, szerdán 17 órakor a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházában (1064 Budapest, Vörösmarty u. 47/A).