TÚK - Tudományos Újságírók Klubja
I   Főoldal   I    Programok   I    A TÚK   I    Alapszabály   I    Újságíró-stúdió   I    Díjaink   I    Galéria   I    Tagnévsor   I    EUSJA   I    Kapcsolat   I

 Home Főoldal

 Események Programok

 A TÚK-ról A TÚK

 Alapszabály Alapszabály

 Újságíró-iskola Újságíró-stúdió

 Díjnyertesek Díjaink

 Fotók Galéria

 Tagjaink TÚK tagnévsor

 EUSJA EUSJA

 Kapcsolat Kapcsolat

 


TÚK


Programok


Az év ismeretterjesztő tudósai 2010-2011

A Tudományos Újságírók Klubja 1996 óta adja át "Az év ismeretterjesztő tudósa" díjat a tagság döntése alapján. Az elismerést azok kaphatják, akik magas színvonalú, széles körben elismert tudományos, szakmai tevékenységük mellett elkötelezetten és hatékonyan veszik ki részüket a tudomány eredményeinek és a mögötte álló emberi teljesítménynek a társadalommal való megismertetéséből. A díjat a korábbi években Simonyi Károly, Csányi Vilmos, R. Várkonyi Ágnes, Falus András, Marx György, Csermely Péter, Vekerdi László, Vámos Tibor, Freund Tamás, Lukács Béla és Kordos László kapta.

2010-re és 2011-re vonatkozó elismeréseket rendhagyó módon két kutató házaspár, Illés Erzsébet és Almár Iván valamint Hargittai Magdolna és Hargittai István kapta. A díjat a TÚK 2011. december 12-ei ünnepi ülésén vehették át a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat székházában.

Illés Erzsébet és Almár Iván Hargittai István és Hargittai Magdolna

Ez alkalommal először kisbolygót neveztek el a díjazottakról. A TÚK javaslatát a felfedező, Sárneczky Krisztián csillagász nyújtotta be a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes bizottságához, és néhány nappal a rendezvény előtt fogadtak el hivatalosan.

Az ünnepi ülésen szép számban megjelent hallgatóságot Dürr János a TÚK elnöke és Hajdú Ferenc főtitkár köszöntötte. Vizi E. Szilveszter, a TIT elnöke beszédében kiemelte, hogy amióta létezik tudomány, azóta van ismeretterjesztés is. A tudomány legújabb eredményeit megosztani másokkal a kutatás ethoszához tartozik, Magyarországon ennek a tevékenységnek komoly tradíciói vannak, hiszen 170 évvel ezelőtt, amikor Bugát Pál vezetésével megalakult a TIT, az volt a cél, hogy a tudomány eredményeit, a friss és érdekes ismereteket mindenki számára közérthető szinten és magyar nyelven tegyék közzé. Az MTA volt elnöke a díjazott házaspárokról elmondta: közösen művelik a tudományt, terjesztik az igét, úgy, hogy ha valaki meghallgatja előadásaikat, elolvassa könyveiket, maga is kedvet kap a tudományhoz.

A díjakat Dürr János és Vizi E. Szilveszter adta át, a laudációkat Dürr János és Staar Gyula, a Természet Világa főszerkesztője olvasta fel.

A díjazottak közül Almár Iván és Hargittai István is kiemelte a TÚK alapítójának, Simonffy Gézának nevét és szerepét, hiszen mindkettőjüket Simonffy Géza vitte be a Rádióba és a Rádiólexikonba, hogy meséljenek a friss tudományos eredményekről.

A program második felében Sárneczky Krisztián csillagász a kisbolygók kutatásáról és a díjazottak kisbolygóiról beszélt.

A díjazottak oklevelei és a
róluk elnevezett kisbolygók képe:
> Illés Erzsébet (pdf)  
> Almár Iván (pdf)  
> Hargittai Magdolna (pdf)  
> Hargittai István (pdf)  

A program végén Dürr János és Vizi E. Szilveszter aláírta a két szervezet együttműködésének meghosszabbításáról szóló szerződést

Laudációk:

Illés Erzsébet és Almár Iván csillagászok már az ötvenes évektől részt vesznek az ismeretterjesztésben. Tudományos igénnyel hazánkban elsőként Almár Iván foglalkozott asztronautikával és az új tudomány népszerűsítésével a sajtóban, rádióban. Nevéhez fűződött a műholdak átvonulásait optikailag figyelő magyar állomáshálózatot megszervezése. Később alapítója és első vezetője volt a penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumnak, majd igazgatóhelyettese az Akadémia - utóbb Konkoly Thege Miklós nevét viselő - csillagdájának.

Illés Erzsébet is tagja volt annak a csillagász-csoportnak, amelynek tevékenységével megkezdődött Magyarországon az űreszközök alkalmazásával történő űrkutatás. Ő használt elsőként hazánkban számítógépet űrkutatási és csillagászati adatok feldolgozására.

Almár Iván könyveiből ismertük meg, hogy Mi dolgunk a világűrben?, milyen A SETI szépsége, s ha jövőről beszélünk, akkor világűrről kell beszélnünk.

Illés Erzsébet csillagászati, planetológiai témájú ismeretterjesztő cikkei a Csillagászati Évkönyvben, a Fizikai Évkönyv köteteiben, valamint a Magyar Tudomány, a Természet Világa, az Élet és Tudomány, és több más folyóiratban jelentek meg.

Hargittai Magdolna és Hargittai István jelölése és díjazása újabb "szimmetriaelem" a két neves akadémikus tudomány-népszerűsítő életművében. A házaspárnak nemcsak az otthona közös, hanem a munkahelye, az érdeklődési területe, számos szakmai és ismeretterjesztő írása, könyve, sőt a Széchenyi-díja is. A szimmetria - mint a gondolkodás tárgya - különösen fontos helyet tölt be a munkájukban. A nagyközönség figyelmét is a leginkább a Szimmetriák a felfedezésben, Képes szimmetria, Spiral symmetry, Fivefold symmetry című könyveikkel keltették fel. Úgy gondolják, hogy a szimmetria a természet- és a humán tudományok közötti hídként is felfogható, vizsgálható.

Tudomány-népszerűsítő munkájukat korábban a Chemical Intelligencer című folyóirat foglalta keretbe, amelynek Hargittai István alapító főszerkesztője volt. A Chemical Intelligencerre épült a hatkötetes Candid science (Őszinte tudomány) interjúsorozat. Még Nobel-díjasok is számon tartják, ki került bele... Hargittai István azóta újabb, nagyon sikeres és tudománytörténeti szempontból is fontos könyveket írt. A Széchenyi-díjas házaspár állandó szerzője a Magyar Tudománynak, a Fizikai Szemlének és a Természet Világának.

Illés Erzsébet Vizi E. Szilvesztertől, Almár Iván Dürr Jánostól veszi át a díjat A Hargittai házaspár átveszi a díjat
Almár Iván (mint elmondta, egy kicsit tudományos újságírónak is tartja magát) Hargittai Magdolna megköszöni a díjat
A Hargittai házaspár és Vizi E. Szilveszter A díjazott hölgyek egymás közt
Sárneczky Krisztián és Almár Iván Hargittai Magdolna, Piróth Eszter a TIT főtitkára, Dürr János a TÚK elnöke, Hargittai István, Staar Gyula a Természet Világa főszerkesztője
csoportkép a díjazottakkal a díjazottakkal  Sárneczky Krisztiánnal és Vizi E. Szilveszterrel
Vizi E. Szilveszter és Dürr János aláírja az együttműködést a TIT és a TÚK között


Megválasztották az új tisztségviselőket

A Tudományos Újságírók Klubja 2011. április 21-én, Budapesten megtartott, 15. közgyűlésén örökös tiszteletbeli elnökké választották Palugyai Istvánt, a TUK korábbi, három cikluson át volt elnökét, valamint megválasztották a szervezet új elnökségét a 2011-14 közötti ciklusra, amely megtartotta alakuló ülését és megválasztotta tisztségviselőit.

A TUK elnöke Dürr János lett, alelnök: Kapitány Katalin, főtitkár: dr. Hajdú Ferenc. Az elnökség további tagjai: dr. Babinszki Edit, dr. Engedi Éva, Kollányi Ágoston, Pásztor Balázs, Simon Tamás és Trupka Zoltán. A számvizsgáló bizottság új elnöke Dombi Margit lett.

TUK titkárság



Nobel-díjasok idei találkozója

Hatvan Nobel-díjas és a világ hetven országából hatszázötven fiatal kutató vett részt a 60th Nobel Laureate Meeting rendezvényen, amit hagyományosan a németországi Lindauban és Mainauban rendezték június 27-e és július 2-a között. A Semmelweis Egyetemről Egervári Gábor (ÁOK VI.), Haraszti Réka (ÁOK IV.), Toldi Gergely (ÁOK VI.) és dr. Tolnai Kata, a Semmelweis Egyetem újság felelős szerkesztője vett részt a tudományos találkozón, utóbbi a tudományos újságírók európai szervezetének (EUSJA) anyagi támogatásával.

Egervári Gábor, Tolnai Kata, Haraszti Réka és Toldi Gergely a lindaui találkozón

Két német orvos ötlete alapján 1951 óta minden évben találkoznak a németországi szigeteken a természettudományi területen működő Nobel-díjasok nemcsak egymással, hanem fiatal kutatókkal és tudományos újságírókkal. Az idei interdiszciplináris találkozón érzékelhető volt, hogy eddig nem tapasztalt kihívás előtt áll a tudomány és a világ. Negyven éven belül végleg kiapadnak bolygónkon a szerves energiaforrások, s a világ a tudósoktól várja a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen energia elegendő és biztonságos előállítási módjának mihamarabbi megtalálását. Elhangzott ugyanakkor az is, hogy a tudósoknak ma már nem elegendő pusztán tudománnyal foglalkozni, hanem eredményeiket - különösen a Föld megóvását segítő találmányaikat - közérthetően meg is kell ismertetniük a lehető legszélesebb nyilvánossággal.

A minden évben megrendezett találkozóról a lindau-nobel.de weblapon részletesen is olvashatnak.


A PUNGOR ERNŐ ASZTALTÁRSASÁG ALAPÍTÓI NYILATKOZATA

Az alapítók: Bendzsel Miklós, Dudits Dénes, Fodor István, Pakucs János, Szendrő Péter, Závodszky Péter. Az Asztaltársaság felkért társult tagjai: Bogsch Erik, Chikán Attila, Freund Tamás, Patkó Gyula, Pártos Ferenc, Tulassay Tivadar.

Az asztaltársaság tagjainak célja: szakmai tekintélyük latba vetésével közösen munkálkodni a magyar szellemi értékek, az innováció, a műszaki és természettudományos alkotások létrehozása, érvényre jutása, megismerése és hasznosulása érdekében. Feladatuknak tekintik a mindenkori kormányzati döntéshozók és a gazdasági élet prominens szereplőinek meggyőzését az ország szellemi potenciáljának növelése érdekében.

A társaság megalakulásával, szándékaival kapcsolatos további információkért, nyilatkozatért keressék bizalommal Fodor Istvánt, az Ericsson Magyarország korábbi elnökét (Tel.: 06-309-411-114) valamint Szendrő Péter egyetemi tanárt, a Szent István Egyetem korábbi rektorát (Tel.: 06-309-487-313).

Dürr János
az asztaltársaság titkára
Tel.: 06-30-466-5908
durrjb(kukac)t-online.hu


TÚK közgyűlés - elnöki köszöntő, 2010-03-17

Kedves barátaim, kedves kollégák!

A Tudományos Újságírók Klubja történetének harmadik évtizedét kezdjük az idén. Ez nagyon nagy szó a rendszerváltás után indult társadalmi szervezetek, különösen az újságíró szakmai szervezetek között. Kétségtelenül nehéz időszakban indultunk, nagy ígéretekkel és reményekkel teli években. A szakmánk akkor sem volt könnyű helyzetben, de a mostani időszakot azzal összehasonlítva, mégis annak látom. A rendszerváltás évében voltunk, miközben a sajtó elektronizálódását éltük, a piaci viszonyok vették át a hatalmat és a tudományos ismeretterjesztés korábbi, némileg privilegizált, mesterségesen igaz, de elegendő kollégának kenyeret adó helyzete alapjaiban változott meg.

Most húsz évvel később, nemcsak politikailag vagyunk nehéz helyzetben, de ami még rosszabb, a sajtó, a média, s azon belül a tudományos újságírás szinte technológiai rendszerváltás előtt áll. Nyugodtan mondhatom, a tömegkommunikáció válságtüneteinek az alapja jórészt technikai jellegű, amit persze a társadalmi, politikai és gazdasági tényezők tovább erősítenek. A tudományos újságírók tavaly nyári londoni világkonferenciáján az egész szakma, különösen a fejlett nyugati országokban dolgozó kollégák zöme, erről számolt be.

Már az internetes újságírás is korábban nem látott kihívás elé állította a hagyományos sajtót és médiát, de a web2-es megoldások, a közösségi média, a blogok, a facebook és a twitter egy egészen új réteg előtt nyitotta meg a társadalmi közlés csatornáit, akár a tudományos kommunikációs területen is. Az állampolgári újságírás, a citizen journalism hihetetlen méreteket ölt, s a valós idejű információáramlás igénye nemcsak a hagyományos sajtónak oszt vesztes szerepet az online sajtóval szemben, de ugyanúgy alulmarad az online sajtó a blogokkal, ezen belül is leginkább a mikroblogokkal, például a twitterrel szemben. Nagyobb az esélye persze az általános, a politikai újságírás esetében, hogy a twitterezők ott vannak a helyszínen, amikor egy hírértékkel rendelkező esemény történik, ráadásul valamilyen, az adott esemény rögzítésére alkalmas eszközzel, legyen az digitális fényképezőgép, vagy egy multifunkciós készülékbe beépített videokamera.

Természetesen az átlagos felhasználók nem rendelkeznek olyan eszközökkel, amik lehetővé tennék, hogy megbizonyosodjanak egy-egy állítás hitelességéről, így gyakran esnek abba a csapdába, hogy hamis információkat kezdenek el terjeszteni. És ahogy már az online újságírásnál is gyakran merült fel a Copy, space journalism gyanúja, a hagyományos újságírásnak végképp a hitelessége az előnye a közösségi információterjesztéssel szemben. Sokan azt jósolják, hogy a civil újságírók át fogják venni a hagyományos újságírók szerepét, de én ezt óvatosan kezelném. Viszont, ha figyelembe vesszük, hogy a nyomtatott sajtó haldoklik, az online pedig nem tudja megfizetni a munkatársait, könnyen lehet, hogy a közösségi újságírás lesz az, ami a végén megmenti az iparágat.
Egyszóval a tudományos újságírás egy teljesen új térbe került, amit főleg a fiatalabb kollégáknak kezelniük kell, mert a társadalom igénye nem csökkent, épp ellenkezőleg nőtt a tudományos-technikai információk iránt. A TÚK-nak is ki kell dolgoznia a magyar helyzetre a szakma jelenének és jövőjének elemzését, aminek kapcsolódnia kell az EUSJA ez irányú törekvéseihez. A folyamatban lévő tudományos kommunikáció a természettudományban MSC szak indításához kapcsolódóan készül az első magyar nyelvű tudományos újságírás tankönyv, két német egyetemmel közös Tempus projekt keretében, amelyben több tagunk is közreműködik fordítóként, illetve szerzőként, szerkesztőként.

Az előttünk lévő évben erősíteni kell a tagok között a közösségi érzést, amit segíthet, hogy a legutóbbi közgyűlés óta végre profi titkárságunk van, Őri-Kiss Gyöngyi személyében, akinek visszamenőleg és előre is nagyon köszönöm az egész tagság nevében az áldozatos munkáját.

Terveink vannak tudományos kávéházunkkal és szeretnénk, ha tihanyi tanácskozásunk is jól sikerülne. Több programot kellene szerveznünk, amihez némileg stabilabb anyagi helyzetünk is hozzájárulhat. Megpróbálunk több pályázatot is benyújtani az eddigieken kívül, amit a jövőben egy profi pályázatíró céggel való együttműködésünk is segíthet.

A jövő évi kairói világkongresszusra pedig jó lenne, ha több tagtársunk is kiutazhatna, akár résztvevőként, akár előadóként.

Nem könnyű év előtt állunk, de remélem, hogy ahogy az eddigiekkel, úgy ezzel is együttesen képesek leszünk megbirkózni.

                Palugyai István

                elnök






Főtitkári beszámoló a Tudományos Újságírók Klubjának 2009. évi tevékenységéről

Tisztelt Közgyűlés!

Mozgalmas és nehéz évet zártunk. Folyamatosan romló körülmények és feltételek között igyekeztünk fenntartani a tudományos újságírás szakmai igényességét és hagyományait. Hosszasan ecsetelhetném a szakmai műhelyek megszűnését, vagy szűkülését, az értéktelen és igénytelen munkák térnyerését, de nem teszem. Egyrészt, mert a nehézségeken való kesergés nem vezet sehova, másrészt, mert TÚK-nak meg van az alapszabályban rögzített küldetése, melyért az előző évben is dolgoztunk. Erről, a TÚK 2009-ben elvégzett adminisztratív jellegű munkájáról számolok be néhány gondolatban a Közgyűlésnek.

A szervezet működtetéséről és építéséről

Az előző évben megkezdtük a TÚK szervezeti kereteinek megújítását, melyet 2009-ben sikerült részben stabilizálni. A Tudományos Újságírók Klubja együttműködési megállapodást kötött Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal a TÚK titkárság és székhely befogadására. Ez két vonatkozásban is meghatározza szabályos működésünket. Egyrészt a székhely megnevezése és a megléte elengedhetetlen feltétele minden pályázathoz, valamint lehetőséget biztosít a tagságnak a rendszeres kapcsolattartásra. Erre továbbra is szeretném kérni, hogy lehetőség szerint a fogadónapokon intézzük személyesen az ügyeinket. Itt lehet a tagkártyákat és az érvényesítő matricákat is beszerezni.

Áttértünk az elektronikus bankolásra, amely jelentősen egyszerűsíti, megrövidíti és olcsóbbá teszi a pénzünk kezelését. A csekkes tagdíjbefizetés sokba kerül, míg a készpénzes befizetés sok idejét köti le a titkárságnak.

Jelentős erőfeszítéseket tettünk a TÚK címlistáinak pontosítására és a kapcsolattartás egyszerűsítésére. Az eredmény egyenlő a nullával. A pontosítás kezdetén számításba vettük a TÚK-kal ténylegesen kapcsolattartó és/vagy tagdíjfizető tagságunkat. A későbbiek folyamán ez két lépcsőben is "felhígult" a korábbi nyilvántartások nem pontosított adatbázisaival. Olyan "tagokkal", akik bár az elnökséggel a TÚK-on kívüli kapcsolattartás során TÚK tagnak tartják magukat, de ténylegesen nem tesznek semmit. Ezzel újra visszaértünk a kör elejére. A probléma megoldását a tagnévsor és kapcsolat címlista különválasztása jelentené.

A TÚK hazai és külföldi kapcsolatairól

A TIT-el kötött együttműködési megállapodásunkról már tettem említést. A TÚK társult tagja a MUOSZ-nak és az EUSJA-n keresztül a nemzetközi újságíró közösségnek, ahová az éves tagdíjakat megfizettük. Az EUSJA rendezvényeken Elnök úr képviselt bennünket. A világszervezet rendezvényén, a World Conference of Science Journalists 2009-en, június 30. és július 2. között, Vörös Eszter elnökségi tag képviselte szervezetünket.

Adott és kapott díjak

A TÚK javaslatára, az alapítvány kuratóriumának döntése értelmében 2009-ben Dr. Fried Judit (Magyar Távirati Iroda) Sarkadi Péter (Greenfo.hu, MR1-Kossuth) részesültek Hevesi Endre-díjban. Az Életműdíjat Ajtay Ferenc, az Erdélyi Gyopár folyóirat nyugalmazott felelős szerkesztője kapta. Az ünnepélyes díjátadást 2009. április 29-én a Magyar Szabadalmi Hivatal Kamaratermében rendeztük.

Az év ismeretterjesztő tudósa 2009 díjat a csillaggal dr. Kordos László, a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója kapta, melyet A Magyar Tudományos Akadémia székházában adtunk át.

Akadémiai Újságírói Díj 2009-et kapott Dr. Babinszky Edit, Silberer Vera és Simon Tamás kollégánk, melyet dr. Pálinkás József az MTA elnöke adott át.

Kollányi Ágoston Balázs Béla díjat kapott.

A TÚK rendezvényei

A tihanyi Limnológiai Intézet infrastruktúrájára 2009-ben is megrendeztük a hagyományos 3 napos, Simonffy Gézáról elnevezett, szakmai konferenciánkat. A rendezvényt a Szabadalmi Hivatal is támogatta így több mint 30 fő vehetett részt

Az Atomerőmű és az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat Sugárvédelmi Szakosztálya meghívására a Bátaapáti radioaktív hulladéktároló megtekintésével szakmai napot tartottunk. A rendezvény kezdete lehetett volna egy hosszú távú együttműködésnek, de a mérsékelt érdeklődés (8 fő és 1 megjelentetett publikáció) miatt az ELFT elállt a további kezdeményezéstől.

A TÚK részvétele az újságíróképzésben

2009-ben speciális szakmai újságíró tanfolyam nem indult.

Pályázatok

Hosszú évek óta először pályáztunk sikeresen. 500e Ft-ot kaptunk a MTA-tól, melyet működésre tudunk felhasználni és 900 + 300e Ft-ot nyertünk az NKTH-tól, melyet az idén májusban megrendezendő konferenciánkra fordíthatunk.

Több aktivitás, nagyobb összefogás a TÚK jövője

Az fenti néhány mondatban össze is foglaltam, hogy mely fő gondolatok mentén végeztük munkánkat, melyek elfogadására tisztelettel kérem a Közgyűlést. Meg kell említsem, hogy az elvégzett munka szinte kizárólag a TÚK elnökségének tagjaihoz kötődik, akik zömmel a még talpon álló tudományos médiáknál főállásban dolgoznak. Több munkát vállalni nem tudnak. Az eddigi és további tevékenységeinkhez javaslatokat várunk. Olyan javaslatokat, melyek mögött aktív, erővel rendelkező tagtársaink állnak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket és kérem beszámolóm elfogadását!

Budapest 2010. március 17.

                Dr. Hajdú Ferenc

                főtitkár


 

Tudományos Újságírók Klubja - Club of Hungarian Science Journalists/ Klub der Ungarischen Wissenschaftsjournalisten

1088 Budapest, Bródy S. u. 16. Levélcím:1444 Bp., pf.: 256, e-mail: termvil@mail.datanet.hu, Fax: 318-7506 Számlaszám: 11707024-20264884-00000000
Tudományos Újságírók Klubja - Club of Hungarian Science Journalists/ Klub der Ungarischen Wissenschaftsjournalisten
1088 Budapest, Bródy S. u. 16. Levélcím:1444 Bp., pf.: 256, e-mail: termvil@mail.datanet.hu<